Manapság egyre szigorúbb szabályozások vonatkoznak az építtetőkre és építkezőkre egyaránt azzal kapcsolatban, hogy minek kell megfelelnie a készülő otthonunknak. Már a tetőszerkezetek és a dizájnok is egyre inkább színesednek, és sokan a tetőteret is szobává (vagy különálló lakássá) alakítják (mivel erre is igényelhető állami támogatás), így hát nem mindegy, hogy milyen a szerkezete, szigetelése, illesztése. Hiszen ahhoz, hogy lakható állapotúvá varázsoljuk a padlást, nem elég a cserép és a megfelelő szigetelés és burkolás. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a szerkezet és a szigetelés ne kapjon nedvességet, különben a tető korhadni kezdhet, a beltérben pedig penész jelenhet meg. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, nem elég a tetőfólia a cserepek alatt – szükségünk van egy másik fontos védőrétegre is. Ez pedig a szigetelés belső oldalán alkalmazott párazáró fólia.
Ez a fólia nem az a fólia
A modern cserepek igen strapabíróak, ellenállnak az időjárás viszontagságainak, viszont önmagukban a tetőtér és a tető szerkezetének megóvására nem elegendőek, nem igazán védenek a külső behatások ellen. (Ilyen lehet például a por, ami a cserepekre telepszik, a visszafolyó csapadék, vagy a házak tetején megmaradó porhó, amely olvadáskor okozhat kellemetlen meglepetéseket.) Ezekkel szemben védi a tetőnket a cserepek alatt elhelyezett tetőfólia, amely egy vékony, de annál fontosabb plusz védőréteget képez. Ennek elsődleges funkciója értelemszerűen az, hogy vízzáró képességénél fogva nem engedi be a kívülről érkező csapadékot és a párát a tetőtérbe. Csakhogy, mint mindennek, úgy a tetőszerkezetnek is két oldala van, és bizony a másik oldalra is oda kell figyelni. Hogy az belül van? Igen. De ettől még onnan is juthat nedvesség a szigetelésbe és a szerkezetbe. A fűtés és a főzés, na meg a zuhanyzás közben keletkező pára és a hőmérséklet-különbség miatti lecsapódás egyaránt nemkívánatos elem a tetőtérben, és ezeknek távoznia kell.
De mi is az a párazáró fólia?
Amíg a cserepek alá kerülő, a szerkezet külső nedvesség elleni védelmi vonalát jelentő tetőfóliák általában speciális, szőtt, rétegzett polietilén fóliák, amelyek vízhatlanságot, rugalmasságot és ellenállást biztosítanak, addig a párazáró fóliák a szigetelés alá, belülre, az osb-lapok és a gipszkarton burkolat közé kerülnek.
A piacon rengeteg különféle tetőfóliával találkozhatunk, sokuk védi a szerkezetet az UV-sugárzástól, dörzsállóak és a mechanikai sérülésektől is védelmet nyújtanak. Kint tartják a nedvességet, amely különben penészedést vagy gombásodást idézhet elő, amelyek az egészségre is káros hatást gyakorolhatnak. A nedvesség azonban belülről is kicsapódhat, ezért a hőszigetelés belső oldalára minden esetben párazáró fóliára van szükség.
Ajánlott ilyen fóliát használni mind felújítás, mind pedig új építésű ingatlan esetén.
A „hogyan” és a „melyiket” kulcskérdések
Fólia és fólia között is van különbség, nem mindegy tehát, hogy melyiket választjuk, de egy laikus honnan tudhatja, hogy melyik a megfelelő, ha nem szakértő segíti a választásban?
Ahhoz, hogy megfelelő fóliát tudjunk választani, fontos megismerni néhány értéket:
Az első fontos fogalom a páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagsága. Ez az érték azt mutatja, hogy az anyag páradiffúziós ellenállása milyen vastag levegőréteggel egyenértékű, és milyen könnyen vagy nehezen jut át az anyagon a pára.
Ezek mellett szakmai szempontból a diffúziós ellenállás (μ) az egyik legfontosabb, ez a fólia ellenálló képességét mutatja azonos hőmérsékletű levegőn. Ez alapján például ha μ=90.000, akkor a diffúziós ellenállása 90.000-szer nagyobb a levegőénél.
Egy másik, igen gyakran látható adat a fólia Sd értéke, amely a fólia párazáró képességét jelöli. Minél nagyobb az Sd értéke, annál jobb a fólia párazáró képessége. Általában, ha az Sd nagyobb 30 m-nél, már elegendő védelmet képes biztosítani egy lakóépület vagy iroda esetén a fólia.
Tehát, mint a fentiekből kiderül, alapvetően minden tető esetében kétféle fóliát kell használni, a külső oldalon páraáteresztő fóliát, a belsőn pedig párazáró fóliát. Lássuk ezek főbb jellemzőit külön-külön!
Páraáteresztő fólia
A fóliát a szarufákra fektetik rá. A szarufák közötti részek ki vannak töltve hőszigetelőanyaggal, ezzel a fólia közvetlenül érintkezik. Működését tekintve biztosítania kell a kifelé haladó pára számára, hogy a nedvesség át tudjon jutni a fólián, ehhez arra van szükség, hogy a fólia Sd értéke kisebb legyen, mint a hőszigetelésé. A cserépfedés és a fólia közötti légrésen át tud távozni a nedvesség.
Egyszeres átszellőztetésű tetőrétegrend esetén alkalmazzák.
Párazáró fólia
A fóliát a szarufákra fektetik rá és felfogatják az ellenléccel, így a rögzítés során két légrés alakítható ki: az egyik a cserépfedés és a fólia között, a másik az alátéthéjazat és a hőszigetelés között. A légrések feladata, hogy elvezessék a beszivárgott nedvességet a huzathatás segítségével, így megelőzve a szerkezet vagy a szigetelés károsodását. A külső légrés a kívülről beszivárgó nedvességtől véd, míg a belső a belülről érkezőt vezeti el. A légrések miatt itt nem szükséges, hogy az Sd kisebb legyen, mint a hőszigetelésé.
A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fólia alkalmazására van szükség.
A fóliák felrakásához mindenképpen szakember segítségét érdemes kérni a megfelelő felhelyezés érdekében, végül pedig fontos odafigyelni arra, hogy felszerelés közben ne sértsük meg a fóliát a tökéletes védelem érdekében.
Ezek a fóliák általában tekercsekben kaphatóak, a választékot itt tudod megnézni.
